Minden tea

Minden, ami tea.

Teázzunk a világ körül! Törökország I.

Magyar és izraeli teás szokások bemutatása után következzen a porondon a török tea! A sztori: japán ismerőseimnek ajánlottam, ha már úgyis Törökországban járnak, ne hagyják ki a fekete teát! Tippemre válaszul hoztak is belőle, hát teljesen meg voltam/ vagyok hatódva! Köszönöm!

A Fekete-tenger, török teaültetvények és a Kaçkar-hegy (Fotó: NASA, WorldWind)

A Fekete-tenger, török teaültetvények és a Kaçkar-hegy (Fotó: NASA, WorldWind)

A törököknél nemzeti ital a tea. Meggyőződésesen és igen gyakran fogyasztják egész nap, illendőségből és élvezeti cikként egyaránt, akár napi 20 pohárral is (fejenként). Mindig hallótávolságon belül van egy teaárus: ott vannak a kompon, a bazárban, a bevásárlóközpontban, az utcán, a parkokban és azt kiabálják: “Çay!” (ejtsd: csáj, jelenetése: tea). Egy török szólás szerint “A beszélgetés tea nélkül olyan, mint az éjszaka hold nélkül.” Azt meg ugye ismerjük, mennyire fontos szimbólum a törököknél a hold. A társasági élet elengedhetetlen kelléke a tea, legyen az üzleti tárgyalás, vagy családi reggeli, ebéd, vacsora, stb. És egy tea nem tea, tehát az idő múlásával arányosan fogyasztanak még pár csészével.

Török lámpások a bazárban (Fotó: Kántor Zita)

Török lámpások a bazárban (Fotó: Kántor Zita)

A török tea múltja

A tea már az 1500-as években áthaladt a török területeken, akkor mégsem vált elterjedtté a teafogyasztás, ez még jó négy évszázadot váratott magára. Csak a 19. század végén kezdtek megjelenni az első teaházak Isztambulban, ebben a korban még egyértelműen a kávé volt a népszerűbb, de ugyanakkor drágább is: négyszer drágább. A tea népszerűsítésére még egy pamflet is íródott, és a tea egészségre gyakorolt pozitív hatásait emelte ki.

A törökök az 1880-as évektől többször is próbálkoztak teatermesztéssel török területen is, elsősorban az Orosz Birodalomhoz csatolt (ma Grúziához tartozó város) Batumi teatermesztési sikereitől kaptak kedvet, valamint a tea fogyasztása is kezdett elterjedni. Először a festői Bursa környékén ültettek teát, de nem jártak sikerrel, mivel nem volt megfelelő a klíma. Egy botanikust bíztak meg, hogy kutassa fel a teatermesztésre legalkalmasabb helyet Törökországban. Majd javaslatára az állam a Fekete-tenger keleti partvidékén, Rize város környékén próbálta serkenteni a teatermelési hajlandóságot azzal, hogy 10 évig nem kellett a föld után adóznia azoknak a farmereknek, akik teát, vagy néhány más növényt termesztettek. Ez az intézkedés többnyire a szomszédos Orosz Birodalomhoz csatolt területekről hazaérkező teához értő farmerek szaktudását igyekezett mindkét fél számára előnyösen hasznosítani. Néhány évnyi fellendülés után a teatermés bizonytalansága miatt azonban a farmerek nagy része áttért inkább a mogyoró, narancs, vagy a citrom termesztésére.

Rize, teaföldek (Fotó: blog.beatthebrochure.com)

Rize, teaföldek (Fotó: blog.beatthebrochure.com)

Ezt követően az állam 200 000 darab teasarjat osztott szét azok közt, akik belevágtak a teatermesztésbe, abban a reményben, hogy ettől majd egy csapásra fellendül a teaipar. De a termés kiszámíthatatlansága továbbra is problémát jelentett, így elmaradt a nagy áttörés. Majd 1935-ben létrehoztak egy tudósokból álló csoportot a török teatermesztés lehetséges sikereinek, illetve kudarcainak kiértékelésére. A Dr. Muhlis Erkmen vezette csoport javaslatára teafeldolgozó üzemeket alapítottak, valamint az állam garantálta, hogy amennyiben a tea, amit a helyi termelők termesztenek, nem kelne el a piacon, azt megveszik a farmerektől, így őket nem éri kár. Ugrásszerűen elkezdett nőni a teatermelők száma és a földek mérete, amelyen török teát termesztettek. A II. világháború okozta import tea hiány is kedvezett a hazai termelőknek. A kormány további támogatása és az öntözőcsatorna-rendszer bővítése odáig fejlesztette a teaipart, hogy 1962-re már mintegy 16 000 hektáron termesztettek teát. 1963-ban pedig a hazai piac ellátásán túl 141 tonna teát exportáltak is. 1973-ban megalakult a Çaykur, a török teafelügyeleti bizottság.

A török tea jelene: a birodalom

Az előző török köztársasági elnök, Abdullah Gül Rize-i látogatásakor a Çaykur Kutatóintézetében helyi népviseletbe öltözött nőkkel teát szed (Fotó: abdullahgul.gen.tr)

Az előző török köztársasági elnök, Abdullah Gül Rize-i látogatásakor a Çaykur Kutatóintézetében helyi népviseletbe öltözött nőkkel teát szed (Fotó: abdullahgul.gen.tr)

A török tea 65 %-át mind a mai napig a Çaykur termeli, a fennmaradó 35% van magánkézben. Túlnyomó részt fekete teát termelnek és isznak a törökök, de egy kevés hazai zöld tea is készül. Törökország mára az ötödik legnagyobb teatermelő ország, évi több mint 220 ezer tonnával. Ez a világ éves teatermelésének 4,74%-a, aminek jelentős részét a hazai piac vásárolja fel, mivel az egy főre eső teafogyasztásban a törökök a világelsők (!!!), maguk mögé utasítva az 5. helyen végzett briteket is. Számosítva ez azt jelenti, hogy egy török egy évben megiszik 7,52 kg teát, míg egy angol 2,74 kg-ot, nos, azért kis nemzetünk se maradjon ki: az egy főre eső éves teafogyasztásunk 65 gramm, ezzel a 121. helyen végeztünk… Törökország érthető okokból jellemzően nem importál nagy mennyiségű teát, ebben az is szerepet játszhat, hogy igen magasak a behozatal költségei, ezzel is védve a hazai piacot.

A cikk folytatásában beszámolok arról, hogyan készítettem el a török teát, amit ajándékba kaptam. Mióta csináltam, az egész család nagy rajongója lett a török teának! Magamat is beleértve. Jó teázást! MsTea

Felhasznált irodalom:

Szólj hozzá!